Ezúton is üdvözöljük a Magyar Narancs fideszes rajongóit!

  • M. L. F.
  • 2019. február 4.

Narancsblog

Sorra bizonyosodik be a kormánypárti politikusokról, hogy előszeretettel olvasgatják lapunkat.

Ma éppen a fideszes médiagólem egyik vezetőjéről, a hazai sajtó több mint felét magába olvasztó Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány kuratóriumi elnökéről, Varga Istvánról, egykori fideszes (és még korábbi MDF-es) parlamenti képviselőről derült ki, hogy minket olvas. „Igényes, jó tollú újságírókat, és nem kell megsértődni, nyugodtan mondhatom, inkább a másik oldalon látok” – nyilatkozta hozzátéve: ő többek között Magyar Narancsot olvas (továbbá járatja az Élet és Irodalmat, illetve megveszi reggelente a Népszavát).

De nem Varga az egyetlen, aki lapunkból is tájékozódik a világ dolgairól – ahelyett (amellett?), hogy a kormánypárti propagandát olvasná. Több forrásból is úgy értesültünk, az őszi kötcsei találkozón maga a Főni, a párt- és miniszterelnök Orbán Viktor tájékoztatta arról az összesereglett jobboldali értelmiséget, hogy olvasta az őt élesen kritizáló volt külügyminiszterrel, Jeszenszky Gézával készített interjút. (Persze, mindezt csak azért jelezte, hogy világossá tegye, mennyire nem ért már egyet atlantista egykori nagykövetével.)

Jeszenszky Orbán kormányzásáról: „Bólogató Jánosokkal nem lehet egy országot vezetni"

Az elsők között szorgalmazta a jobboldalon, hogy Orbán Viktor legyen a tábor vezetője, 2014-ig a kormány támogatója, oslói nagykövetként a képviselője volt. Ma már úgy látja, Orbán a vesztébe viheti az országot, a Nyugat-ellenessége pedig történelmi vétek. Magyar Narancs: Alig ment híre, hogy a hódmezővásárhelyi polgármester, Márki-Zay Péter meghívta az augusztus 20-i városi ünnepségre, a kormánypárti sajtó máris arról cikkezett, hogy pártalapításra készülnek.

Gulyás Gergely jelenlegi kancelláriaminiszterről tavaly derül ki, hogy figyelmes olvasója a Narancsnak. Az év első számában ugyanis a Fidesz akkori frakcióvezetője hosszú olvasói levélben reagált Kis János A tét című írására.

Kis János: A tét

Az áprilisi országgyűlési választások előtt a magyar demokratikus közvélemény zavarodott és letargikus. A helyzet kilátástalannak tűnik. Valóban ne volna remény?

Németh Szilárd régi nagy rajongónk. Rázta ő már a lapunkat lakossági fórumon, de legutóbb akkor idézte a parlamentben, amikor részben félreértette a szerkesztőségi véleménycikkünket, és örömmel konstatálta, hogy a „sorosita” Magyar Narancs is úgy találta: Demeter Márta Orbán Flóráról szóló sztorija „nem gömbölyű”.

Németh Szilárd, a törvényjavaslat egyik benyújtója

Németh Szilárd

Fotó: MTI-Koszticsák Szilárd



Nemcsak ő, hanem névrokona, az egykori szépreményű külügyér, Németh Zsolt képviselő is félreértelmezte ezt a cikkünket, amikor azt a mondatot találta kiemelésre méltónak a Parlamentben, miszerint „Lehetett-e Demeter Márta ennyire nagyon hülye?” Egyébként a teljes mondat ez volt: „A kérdés az, lehetett-e Demeter Márta ennyire nagyon hülye?”, sőt, külön cikkben reagáltunk a felszólalásokra jelezve: a képviselőknek szövegértelmezési gondjaik vannak, mert nem ezt írtuk.

Nemrég a Népszava egyik névtelenséget kérő kormánypárti forrása pedig azon lamentált, hogy a Fideszben még mindig többen olvasnak Magyar Narancsot, mint Magyar Időket.

Mit mondjuk erre?

Hát kár volt százmilliárdokat költeni (az adófizetők pénzéből) több mint 500 médiatermék felvásárlására, újságok bezárására, a lakájmédia kitömésére, hiszen a suba alatt – vagy ezek szerint nem is annyira suttyomban – ők is a csöppet sem kormánypárti lapokat veszik elő, ha olvasni támad kedvük.

(Nyitókép: jelenet a Tanú című filmből, amely lapunk nevét is ihlette.)

Na, akkor most ki a hülye? Amikor a Narancsot idézik a parlamentben

Folytatódik Demeter Márta kormányzati befenyítése az Orbán gyerekre vonatkozó írásbeli kérdése miatt, kormánypárti politikusok már a Magyar Narancsra is hivatkoznak ennek érdekében. Nem kellene. Németh Zsolt képviselő (Fidesz) hétfőn az Országgyűlésben a Magyar Narancs ból idézve folytatta a Demeter Márta (LMP, társelnök) elleni kormánypárti hajtóvadászatot.

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.