Ezúton is üdvözöljük a Magyar Narancs fideszes rajongóit!

  • M. L. F.
  • 2019. február 4.

Narancsblog

Sorra bizonyosodik be a kormánypárti politikusokról, hogy előszeretettel olvasgatják lapunkat.

Ma éppen a fideszes médiagólem egyik vezetőjéről, a hazai sajtó több mint felét magába olvasztó Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány kuratóriumi elnökéről, Varga Istvánról, egykori fideszes (és még korábbi MDF-es) parlamenti képviselőről derült ki, hogy minket olvas. „Igényes, jó tollú újságírókat, és nem kell megsértődni, nyugodtan mondhatom, inkább a másik oldalon látok” – nyilatkozta hozzátéve: ő többek között Magyar Narancsot olvas (továbbá járatja az Élet és Irodalmat, illetve megveszi reggelente a Népszavát).

De nem Varga az egyetlen, aki lapunkból is tájékozódik a világ dolgairól – ahelyett (amellett?), hogy a kormánypárti propagandát olvasná. Több forrásból is úgy értesültünk, az őszi kötcsei találkozón maga a Főni, a párt- és miniszterelnök Orbán Viktor tájékoztatta arról az összesereglett jobboldali értelmiséget, hogy olvasta az őt élesen kritizáló volt külügyminiszterrel, Jeszenszky Gézával készített interjút. (Persze, mindezt csak azért jelezte, hogy világossá tegye, mennyire nem ért már egyet atlantista egykori nagykövetével.)

Jeszenszky Orbán kormányzásáról: „Bólogató Jánosokkal nem lehet egy országot vezetni"

Az elsők között szorgalmazta a jobboldalon, hogy Orbán Viktor legyen a tábor vezetője, 2014-ig a kormány támogatója, oslói nagykövetként a képviselője volt. Ma már úgy látja, Orbán a vesztébe viheti az országot, a Nyugat-ellenessége pedig történelmi vétek. Magyar Narancs: Alig ment híre, hogy a hódmezővásárhelyi polgármester, Márki-Zay Péter meghívta az augusztus 20-i városi ünnepségre, a kormánypárti sajtó máris arról cikkezett, hogy pártalapításra készülnek.

Gulyás Gergely jelenlegi kancelláriaminiszterről tavaly derül ki, hogy figyelmes olvasója a Narancsnak. Az év első számában ugyanis a Fidesz akkori frakcióvezetője hosszú olvasói levélben reagált Kis János A tét című írására.

Kis János: A tét

Az áprilisi országgyűlési választások előtt a magyar demokratikus közvélemény zavarodott és letargikus. A helyzet kilátástalannak tűnik. Valóban ne volna remény?

Németh Szilárd régi nagy rajongónk. Rázta ő már a lapunkat lakossági fórumon, de legutóbb akkor idézte a parlamentben, amikor részben félreértette a szerkesztőségi véleménycikkünket, és örömmel konstatálta, hogy a „sorosita” Magyar Narancs is úgy találta: Demeter Márta Orbán Flóráról szóló sztorija „nem gömbölyű”.

Németh Szilárd, a törvényjavaslat egyik benyújtója

Németh Szilárd

Fotó: MTI-Koszticsák Szilárd



Nemcsak ő, hanem névrokona, az egykori szépreményű külügyér, Németh Zsolt képviselő is félreértelmezte ezt a cikkünket, amikor azt a mondatot találta kiemelésre méltónak a Parlamentben, miszerint „Lehetett-e Demeter Márta ennyire nagyon hülye?” Egyébként a teljes mondat ez volt: „A kérdés az, lehetett-e Demeter Márta ennyire nagyon hülye?”, sőt, külön cikkben reagáltunk a felszólalásokra jelezve: a képviselőknek szövegértelmezési gondjaik vannak, mert nem ezt írtuk.

Nemrég a Népszava egyik névtelenséget kérő kormánypárti forrása pedig azon lamentált, hogy a Fideszben még mindig többen olvasnak Magyar Narancsot, mint Magyar Időket.

Mit mondjuk erre?

Hát kár volt százmilliárdokat költeni (az adófizetők pénzéből) több mint 500 médiatermék felvásárlására, újságok bezárására, a lakájmédia kitömésére, hiszen a suba alatt – vagy ezek szerint nem is annyira suttyomban – ők is a csöppet sem kormánypárti lapokat veszik elő, ha olvasni támad kedvük.

(Nyitókép: jelenet a Tanú című filmből, amely lapunk nevét is ihlette.)

Na, akkor most ki a hülye? Amikor a Narancsot idézik a parlamentben

Folytatódik Demeter Márta kormányzati befenyítése az Orbán gyerekre vonatkozó írásbeli kérdése miatt, kormánypárti politikusok már a Magyar Narancsra is hivatkoznak ennek érdekében. Nem kellene. Németh Zsolt képviselő (Fidesz) hétfőn az Országgyűlésben a Magyar Narancs ból idézve folytatta a Demeter Márta (LMP, társelnök) elleni kormánypárti hajtóvadászatot.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.